Dyonisio[562] agazonum nostrorum et Thoma, filio Petri ianitorum nostrorum magistris ac magistro Symone, filio Mauricii comite Posoniensi aliisque quampluribus comitatus regni nostri tenentibus et honores.

145.
1357. szeptember 26.

I. Lajos király Miklós honti főesperes, esztergomi kanonok kérésére az esztergomi káptalan számára kiváltságos formában átírja a váci káptalan 1353. szeptember 25-i oklevelét Szebelléb határjárásáról.

Hártya, 500 x 376 + 88 mm. Sárga és zöld sodratú selyemzsinóron I. Lajos király első nagypecsétje. A zöld és fehér sodratú selyemzsinóron az uralkodó második kettőspecsétjének töredéke. Díszes L iniciálé. 1365. június 24-i pecsételési záradékkal. Hátlapján középkori kézzel: Super possesione Zebbehleb; valamint újkori tartalmi kivonat és levéltári jelzetek. Eszt. kpt. mlt. 15-3-3 (DF 238 581).

Lodovicus, Dei gracia Hungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Servie, Galilcie, Lodomerie, Comanie Bulgarieque rex, princeps Sallernitanus et honoris montis Sancti Angeli dominus omnibus Christi fidelibus, presentibus pariter et futuris presencium noticiam habituris salutem in omnium salvatore. Que aguntur in tempore, ne simul elabantur cum tempore, litterarum testimonio solent perhempnari, inconcussum namque id permanet, quod pro ecclesiarum comodis et earum incrementis regio fuerit patrocinio communitum. Proinde ad universorum noticiam harum serie volumus pervenire, quod honorabilis vir, magister Nicolaus, archydiaconus Huntensis et canonicus ecclesie Strigoniensis suo et tocius capituli eiusdem ecclesie vice et nominibus ad nostre serenitatis accedendo presenciam exhibuit nobis quoddam privilegium capituli Wachyensis super legitima reambulacione et metarum ereccione cuiusdam possessionis eorum Zebehleb vocate confectum tenoris infrascripti supplicans nostro culmini regio humiliter et devote, prece subiectiva, ut ipsum privilegium dicti capituli modo premisso nobis exhibitum acceptare, approbare, ratificare et nostro pro eodem capitulo dignaremur privilegio confirmare. Cuius tenor talis est:[563]
Nos itaque, qui ex innata nobis regia liberalitate militanti matri ecclesie, que nos in Christo regeneravit, rorem pietatis redundare solemus, premissis supplicacionibus prefati Nicolai archydiaconi tamquam iustis et iuri consonis regio inclinati cum favore, ob spem potissime et devocionem nostram, quam ad Sanctum Adalbertum martyrem, in cuius nomine glorioso dicta ecclesia Strigoniensis dedicata fore dinoscitur et constructa, gerimus et habemus specialem, cuius precum suffragiis devotarum nedűm in terris, verum eciam in celestibus pie speramus confoveri, pretactum privilegium ipsius capituli Wachyensis invenientes illud non abrasum, non cancellatum, nec in aliqua sui parte viciatum

[562] az oklevélben rövidítéssel: Dyoc (?). Zsigmond király átiratában ugyanígy

[563] Következik a váci káptalan 1353 szeptember 25-i oklevele.