138.
1357. május 25.

A pozsonyi káptalan bizonyítja, hogy előtte gencsi Loránd fia András saját és rokona, Loránd fia Miklós fia László nevében Klára asszonynak, Treufunkes (dictus) István lányának, Vorsolf János, pozsonyi polgár feleségének az őket anyjuk és nagyanyjuk asszonyi járandóságai jogán vereknyei Szórád fia Petus birtokain megillető birtokrészeket 28 széles bécsi dénármárkáért eladta.

Felső szélén kirografált hártya, 254 x 91 + 30 mm. Vörös és zöld színű selyemsodratú zsinóron a pozsonyi káptalan pecsétje. A hátlapon újkori latin nyelvű kivonat és levéltári jelzetek. Prímási lvt. Neoreg. AA. 17 (DF 261 243).

A B C
niversis Christi fidelibus presentem paginam inspecturis capitulum ecclesie Posoniensis salutem in omnium Salvatore. Ad universorum noticiam tam presencium, quam futurorum harum serie volumus pervenire, quod Andreas, filius Lorandi de Gench pro se, et Ladislao, filio Nicolai, filii Lorandi de eadem, proximo suo cum procuratoriis litteris honorabilis capituli ecclesie Iauriensis ad nostram personaliter accedens presenciam possessionarias porciones, quas in possessionibus Petus, filii Zorardi de Verekyne quartam puellarem domine matris, dotem et res paraphernales[455] avie ipsorum de iure debentes nobili domine Clare, filie Stephani dicti Treufunkes, consorti Iohannis Vorsolf dicti, civis Posoniensis et per eam Mychaeli, filio suo et Margarete, filie sue ac aliis suis heredibus heredumque suorum posteritatibus pro viginti et octo marcis denariorum Wyennensium, quamlibet marcam cum decem pensis computando[456], plene ab eadem, ut dicebat, habitis et receptis, cum omnibus suis utilitatibus et pertinenciis universis vendidit perpetue et irrevocabiliter possidendam pariter et habendam, tali obligacione mediante, quod si qui prefatam dominam et suos heredes racione dicte quarte puellaris, dote et rerum paraphernalium1 temporis in processu molestare et aggravare niterentur, extunc prefati Andreas et Ladislaus et eorum heredes tenebuntur expedire propriis ipsorum laboribus et expensis, prout se predictus Andreas personaliter, dictum vero Ladislaum, filium Lorandi auctoritate procuratoria ad omnia premissa coram nobis sponte obligavit. In cuius vendicionis et empcionis memoriam perpetuamque firmitatem presentes per medium alphabeti intercisas pendentis sigilli nostri autentici munimine roboratas[457] eidem duximus concedendas. Datum in octavis Asscensionis Domini, anno eiusdem Mo ccco lmo septimo.